Magas vérnyomás rossz szokások, Rossz szokások, amelyek növelik a vérnyomást - HáziPatika

Magas vérnyomás - Kik a veszélyeztetettek?

További részleteket ITT olvashat.

Magas vérnyomás - Kik a veszélyeztetettek?

Rezidens felvételi tájékoztató ITT olvasható. Borderline betegek részére terápiás csoport indul.

magas vérnyomás rossz szokások

Jelentkezés: as központi telefonszámunkon. Szomatoform zavarok Szomatoform zavarok A szomatoform zavarok elsősorban olyan testi tünetek formájában — pl. A szomatoform zavarok kezelése Szakambulanciánk profiljába tartozik. A hipertónia multifaktoriális kórkép, azaz örökletes, személyiségbeli és környezeti tényezők komplex módon játszanak szerepet a kialakulásában.

Esszenciális hipertóniáról pedig akkor beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében szervi elváltozást nem sikerül kimutatni. Ilyen a magasvérnyomás-betegségek mintegy 80 százaléka, mely elsődlegesen a magas stresszel, perfekcionizmussal, érzelemszabályozási nehézségekkel, mozgásszegény életmóddal, az elhízással, a dohányzással ill. Ezzel párhuzamosan a depressziós és szorongásos betegséggel küzdőknél gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, az összefüggés pedig olyannyira megalapozott, hogy a depresszió és a szorongás a kardiovaszkuláris betegségek független, a dohányzással egyenértékű rizikófaktora.

magas vérnyomás rossz szokások

A hipertónia krónikus betegség, enyhébb esetekben étrendi és életmódbeli változtatásokkal kontroll alatt tartható. A hipertónia gyógyszeres kezelése mellett fontos szerepe van a pszichoterápiának. A bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápia arra irányul, hogy a személy  hatékonyan megküzdjön a stresszel, leküzdje az  irreálisan magas teljesítményigényt, segítséget kapjon az esetlegesen társuló perfekcionizmus átértékelésében, valamint az optimális munka-pihenés egyensúly kialakításában.

Kiegészítő eljárásként fontos lehet relaxációs technikák elsajátítása és a rendszeres testmozgás illetve mozgástudatos életmód kialakítása. A magasvérnyomás-betegség pszichés tényezőinek kezelése Szakambulanciánk profiljába tartozik.

Magas vérnyomás

Alvászavar Alvászavar insomnia Az alvás alapvető létszükségletünk, szervezetünk, idegrendszerünk regenerálódásához nélkülözhetetlen élettani folyamat. Kellő mennyiségű és minőségű alvás szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelő szellemi és fizikai tevékenységet végezni.

Gyakori téves hiedelem, hogy ehhez legalább óra alvásra van szükségünk. Valójában az alvásigény egyénenként és életkoronként széles határok közt változó. Felnőttek átlagos alvásigénye óra, de magas vérnyomás rossz szokások az jelzi, hogy elegendő időt töltöttünk megfelelő minőségű alvással, hogy kipihenten, frissen ébredünk. Az alvás zavara gyakori panasz, megjelenési formája egyénenként változatos és hátterében számos ok állhat. Leggyakrabban elalvási- átalvási zavarként, illetve korai ébredésként, vagy ezek kombinációjaként jelentkezik, és legtöbbször valamilyen testi vagy pszichiátriai betegséghez, illetőleg valamely lelki, pszichés problémához társul.

Ha a panaszok három hónapnál hosszabban fennállnak, krónikus alvázavarról beszélhetünk. A csökkent, illetve nehezített alvást, álmatlanságot inszomniának, a fokozott alvástevékenységet hiperszomniának nevezzük.

Nagyon gyakran egyszerre mindkét jelenség jellemzi az alvászavarral küszködő embert, hiszen aki éjszaka nem képes kipihenni magát, nem tud aludni, nappal általában fáradékonyabb, álmosabb, gyakran a nappali órákban alszik.

Mennyi idő alatt lehet csökkenteni a magas vérnyomást?

Mivel a kialvatlanság rontja a teljesítőképességet, növeli a balesetek kockázatát és csökkenti az immunrendszer védekező képességét, ezért ilyen magas vérnyomás rossz szokások feltétlenül szakemberhez kell fordulni.

Az inszomnia —  álmatlanság talán a leggyakoribb alvásprobléma. A hátterében szereplő okokat általában öt csoportra bonthatjuk: Fizikai okok: különböző szervi problémák vezethetnek álmatlansághoz hormonális zavarok, idegrendszeri betegségek, asztma, allergia, vérkeringési problémák, erős fájdalmak, stb.

Élettani okok: az egyik leggyakoribb, álmatlansághoz vezető élettani jelenség az öregedés. Az időskori alvászavarok jól ismertek és hátterükben egyrészről biológiai tényezők pl. Élettani okok közé tartoznak még az alvás-ébrenlét ciklus cirkadián ritmus különböző zavarai pl.

Pszichiátriai okok: a pszichiátriai betegségek többsége alvászavarral jár együtt, leggyakoribb a depresszióhoz vagy szorongásos betegségekhez társuló alvászavar, de a mániás állapotot is alvászavar kíséri. Fontos kiemelni az altatók és nyugtatók szerepét, amelyek átmeneti javulást okoznak, de hosszú távon az alvás szerkezetét felborítják és fokozzák az alvászavart.

Függőség esetén megvonásuk kifejezett alvászavarral jár. A teljesség igénye nélkül megemlíthető a koffein, a teofillin, az efedrin tartalmú készítmények, az alkohol, a kokain, az amfetamin és származékaik, különböző szívgyógyszerek pl: beta-blokkolók alvással kapcsolatos negatív hatása. A fent említett okok szinte mindig átmeneti inszomniát okoznak. Ez egyrészről azt jelenti, hogy a kiváltó okot kezelve, illetve megszüntetve az alvászavar is rendeződhet.

Másrészről viszont fontos tudni, hogy a fenti okok miatt nehezített alvást frusztráció, az elalvással kapcsolatos aggodalmak, az egyre jobban erőltetett alváspróbálkozások kísérik, jelentős stresszt és szorongást kiváltva, tovább rontva az alvást, így az ördögi kör megjelenése révén hosszútávú alvászavar alakulhat ki.

Az alvászavarok kezelési lehetőségei Amennyiben hetek óta észleljük alvásunk nehezítettségét, illetve azt, hogy napközben a szokásosnál légzési módszer magas vérnyomás esetén, álmosabbak vagyunk, teljesítőképességünk csökken, akár hangulatzavart, szexuális zavart, erősebb szorongást is észlelünk, mindenképpen forduljunk pszichiáterhez, alváscentrumhoz, vagy az alvás pszichoterápiájában képzett klinikai szakpszichológushoz.

Az alvásproblémák kezelésében ma az alábbi két módszer kombinációja hozhat tartós javulást Alváshigiénia kialakítása Saját magunk is sokat segíthetünk különböző életmódbeli változtatásokkal. Alakítsunk ki a lefekvéshez kapcsolódóan meghitt, stabil és ismétlődő szokásrendszert olvasás, meleg tej kortyolgatása, meditáció vagy relaxáció, a másnapi teendők listázása stb.

magas vérnyomás rossz szokások

Fontos a megfelelő környezet biztosítása: kényelmes fekhely, megfelelő hőmérséklet stb. Csak akkor feküdjünk le, ha álmosak vagyunk.

Az ágy alvásra való. Ha 15 perc fekvés után nem alszunk el, akkor keljünk fel, és foglaljuk el magunkat valami unalmas tevékenyéggel. Lehet önbüntetésként olyan házimunkát végezni, amit különösen utálunk vasalás, mosogatás. Kerüljük el azt, hogy az alvás teljesítménynek tűnjön számunkra, ha nem alszunk, lehetőleg ne katasztrofizáljuk ennek a hatását, akár szándékosan ébren tölthetünk egy éjszakát, és másnap megyünk dolgozni.

Az alváshiányt ne pótoljuk napközbeni szunyókálással. Kognitív viselkedésterápia A kognitív viselkedésterápia az álmatlanság igazoltan hatékony kezelési módszere, az Európai Alváskutató Társaság ajánlásában is elsőként választandó módszerként szerepel.

Az alvásközpontú gondolkodásra jellemző, hogy lefekvés után agyunk éjjeliőrként fürkészi a környezeti zajforrásokat, és azon rágódunk, hogy már megint alvás nélkül töltjük az éjszakát, és biztosan borzasztó napunk lesz holnap. Ha felismerjük, hogy a szorongás összefügg ezekkel az automatikus negatív gondolatokkal, átértékelhetjük azokat oly módon, hogy a helyzetünket reálisabban lássuk, pl.

Az alvászavarok kezelésének megtervezése előtt mindenképpen fontos tisztázni a zavar okait és a pontos tüneteket, ennek érdekében szükség lehet alvásnaplót vezetni.

Mivel az alvászavarok legnagyobb része valamely átmeneti helyzethez, stresszel kapcsolatos pszichés problémához köthető, vagy pszichiátriai, illetve testi betegség részeként jelentkezik, ezeket az állapotokat is kezelni kell. Fejfájás Fejfájás A magas vérnyomás anginával az egyre gyakoribb környezeti ártalmak és a mindennapos stressz miatt nagyon gyakori egészségügyi probléma hazánkban és világszerte, sokszor súlyos terhet róva a személy mindennapjaira és környezetére is.

A háziorvosi ellátásban a fejfájós panaszoktól szenvedő személyek aránya kb. A leggyakoribb ún. A másodlagos fejfájások más betegségek következményeként alakulnak ki pl. A elsődleges fejfájásoknak és a túlzott gyógyszerszedésből származó magas vérnyomás rossz szokások van a  legnagyobb egészségre és társas közegre gyakorolt negatív hatása.

A tenziós fejfájás a fejfájások leggyakoribb típusa. Bár nem jár súlyos szövődményekkel, a munkavégző képességre és az életminőségre jelentős befolyással van. A tenziós fejfájás általában enyhe vagy mérsékelten súlyos, abroncsszerű fájdalommal jár, amelynek nincs jellemző helye, a fej bármely részét érintheti.

A migrén rohamokban jelentkező, általában súlyos, féloldali fejfájás. Ez a típusú fejfájás erőteljes tünetekkel járhat, az érintett magas vérnyomás elleni gyógyszer co-perineva csak arra tud gondolni, hogy egy csendes, sötét helyen lefeküdjön és kivárja a fejfájás végét.

A migrénes rohamot általában figyelmeztető előjelek vezetik be, amelyek valamely érzékszervhez kapcsolhatók fényfelvillanások, sötét foltok, a kar vagy a láb zsibbadása. A migrént gyakran egyéb tünetek is kísérik, például émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. Fontos megjegyezni, hogy a migrénben szenvedő betegek többségének tenziós típusú fejfájása is van. A cluster fejfájás a fejfájások egyik legfájdalmasabb és legjellegzetesebb formája.

Az ilyen típusú fájdalmat éles, átható, égő fájdalomként jellemzik a páciensek. A fejfájásos rohamok gyakran hosszabb időszakokon át, akár heteken keresztül magas vérnyomás rossz szokások tarthatnak, ezt pedig fájdalommentes periódusok válthatják.

A fájdalom általában a fej valamelyik oldalán alakul ki és ezen az oldalon marad. A fejfájás mechanizmusában lényegesek a lelki tényezők is, hiszen az erős belső, pszichés feszültség testi tünetekhez is vezethet: a nyak és a vállizomzat megfeszül, s ha ez tartósan így marad, akkor fejfájást idéz elő.

Gyors megoldásként a fejfájással élő személyek sokszor a gyógyszeres kezelést választják, amelynek azonban hosszútávon káros hatásai lehetnek az egészségre.

Hatékony kezelés nélkül a magas vérnyomás rossz szokások fejfájás könnyen krónikussá válhat, ezért lényeges, hogy a páciensek komplex, azaz gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésben részesüljenek. Bizonyos típusú fejfájások tenziós és migrén a hatékonyság vizsgálatok alapján kifejezetten jól és hosszútávon reagálnak a kognitív viselkedésterápiás beavatkozásokra. A kognitív viselkedésterápiás módszerek segíthetnek felismerni és hatékony módon kezelni azokat a helyzeteket, amikor magas vérnyomás rossz szokások intenzív pszichés feszültség és stressz fejfájáshoz vezet.

Újabb kutatási eredmények szerint a tudatos jelenlét alapú terápiás beavatkozások mindfulness is hatásosnak bizonyulnak a tenziós fejfájás kezelésében. A tudatos jelenlét alapú technikák elsajátítása hozzájárulhat a mindennapok tudatosabb megélésének megtanulásához, a helyzetek elfogadásához  és az esetleges irreálisan magas elvárások elengedéséhez.

A fejfájás pszichés tényezőinek kezelése Szakambulanciánk profiljába tartozik. Funkcionális meddőség Funkcionális meddőség Meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres, fogamzásgátlás nélküli szexuális élet mellett egy év alatt nem következik be várandósság.

Ennek lehetnek organikus szervi okai, de magas vérnyomás rossz szokások esetek kb.

magas vérnyomás rossz szokások

Ha a fogamzás elmaradásának nincs orvosi magyarázata, ismeretlen eredetű vagy funkcionális meddőségről beszélünk. A fogantatás sikeressége — különböző biológiai, főként hormonális közvetítő folyamatokon keresztül — erősen összefügg az átélt stressz mértékével, amely származhat külső forrásból pl. Ilyenkor előáll egy ördögi kör: minél jobban vagy minél régebb óta vár valaki arra, hogy várandós legyen, annál több feszültséget jelent, ha a fogantatás elmarad, és ez a megnövekedett stressz-szint azután tovább rontja a teherbe esés esélyét.

A fentiek miatt a meddőség pszichoterápiás ellátásának legáltalánosabb célja a belső feszültség, szorongás hatékony csökkentése. Ez olyan technikák elsajátítását jelenti, amelyeket a személy önállóan alkalmazva képes feszültségszintjének szabályozására pl. Nagyfokú feszültség származhat abból is, ahogy a személy gondolkodik saját problémáiról. Ha e gondolatok nagyon negatívak, túlzottan szubjektívek, esetleg bűntudattal teliek, az így létrejött stressz csökkenti a teherbeesés valószínűségét.

Hasonló nehézséget jelent, ha a nő vagy a pár vágya egy gyermekre görcsös akarássá, fájdalmas erőfeszítéssé válik, ami — minthogy a fogantatáshoz inkább elengedettségre volna szükség — a várandósság létrejöttének gátjává is válhat. Ezekben a helyzetekben kognitív pszichoterápiára van szükség, amelynek segítségével bizonyítottan megnő a fogantatás valószínűsége. A pszichoszomatikus.

Fontos információk