Lehet-e szénsavas vizet inni magas vérnyomás esetén, Hat a vérnyomásra, hogy mennyit iszunk

Subscribe To cancel your subscription fill e-mail above and choose the following option: unsubscribe We use cookies to improve your experience on our site and to show you relevant offers. To find out more, read our privacy policy. Subscribe for updates!

A sóról, a szénsavas italokról, és a húsevésről

A sóról, a szénsavas italokról és a húsevésről Szerző: Dr. Hummel Zoltán - Ártalmas-e a só, vagy szükséges? A régebbi időkben háborúkat vívtak a só lelőhelyiért. Most meg sok helyen hallani és olvasni, hogy ártalmas a só, mert magas vérnyomást okoz! Azt, hogy a magas vérnyomásra önmagában a só fogyasztása nincs hatással, azt sok jelenkori vizsgálat bizonyította.

Nem igaz, hogy a szódavíz káros az egészségre

A húsételeinket az lehet-e szénsavas vizet inni magas vérnyomás esetén alaposan megsózzuk, így tanultuk őseinktől. De miért alakult ki ez a szokás? A nagy fehérjetartalmú ételeink ilyenek a húsételek is emésztésénél nagy mennyiségű sósav kell a gyomorban. Mint tudjuk a sósav nagyon erős, maró sav.

Attól hogy a gyomor falában található saját fehérjéinket ne denaturálja az erős gyomorsav, a gyomor nyálkahártyája véd meg bennünket. A fehérjék emésztésénél nagy mennyiségű erős savat bocsát ki a szervezetünk.

Sokan azt feltételezik, hogy egészségügyi népi gyógymódok magas vérnyomás fehérje fogyasztása azért is ártalmas, mert a sok kiválasztott sósav elsavasítja a szervezetünket. Mi ebből az igazság? A gyomorfalban elhelyezkedő sejtjeink nagy mennyiségű sósavat választanak ki a gyomorba, ami a gyomor belsejét nagymértékben savasítja idáig igaz! Tehát a gyomorfal sejtjei a fűtőbetét magas vérnyomás esetén bel tartalma felé savasítanak, míg a vér felé lúgosítanak!

A sok sósav HCl kiválasztásához sok klór kell! Honnan veszi a sok klórt a szervezetünk?

Hasznos-e ásványi szénsavas vizet inni és hogyan ártalmas?

A vérplazma sok klórt tartalmaz, ha sokat elhasználunk belőle és más típusú anion pótolja a klór ionokat a vérben, akkor úgynevezett metabolikus acidózis lép fel, vagyis elsavasodunk!

A vérben tehát a hiányzó klórt pótolni kell. A sóban, a nátrium kloridban van klór! A húsban és a többi fehérjetartalmú ételeinkben, például a tojásban, sok a kálium, amely nekünk is a sejtépítéshez szükséges.

A húsban lévő káliumot az emésztés folyamán kicseréljük nátriummá, a nátrium viszont a vérplazmában nagyon fontos.

Végső soron a hús emésztésénél a vérünkből felhasználódik egy csomó klór és nátrium. Ezt pótolni kell!

A szomjúságról egészen új megközelítésben Fordította:Czárán Judit Annyiféle elképzelés és szabály kering arról, hogy mennyi vizet is kéne innunk, hogy érdemes körüljárni a kérdést. A Google adatkezelési elvei A jól ismert 8x8-as szabály, miszerint nyolcszor nyolc uncia vizet kell inni naponta 1 uncia kb. Senki nem tudja, pontosan honnan származik az ötlet, de az biztos, hogy a tudomány nem ért vele egyet.

Tehát változatlanul feltéve a kérdést, hogy szükséges-e sózni a fehérjetartalmú ételeinket, a válasz: igen! Ha nem tennénk, akkor a vérünkből hiányozna a klór és a nátrium, és igazi metabolikus acidózist, savasodást, okozna a hiányuk.

origo.hu: Tények és tévhitek az ásványvízről

Ártalmasak vagy hasznosak a szénsavval dúsított italok fogyasztása? Hallottam valakitől a napokban azt a megjegyzést, hogy ő nagyon egészségesen él, mert csak szűrt vizet iszik, és soha nem fogyaszt szénsavval dúsított ásványvizet vagy szódát. Valószínűleg többen elcsodálkoznak, de ha nem lenne a vérünkben kellő mennyiségű szénsav, meghalnánk.

Hát lehet-e szénsavas vizet inni magas vérnyomás esetén miért félünk a szóda fogyasztásától, ha a sejtjeink szódában fürödnek, és nem is tudnának nélküle élni. A szódavíz úgy keletkezik, hogy széndioxid gázt oldunk vízben. Ha szénsavat, vagyis szódavizet gyártunk, akkor széndioxidot fújunk a vízbe. Ha a szódavíz fölül kiszívjuk a széndioxidot, akkor könnyen visszaalakul vízzé és széndioxiddá a rendszer.

Köztes termék a bikarbonátion. A vérplazmában, normálisan sok a negatív töltésű klór és bikarbonátion.

Miután megkötötte a hidrogéniont, könnyen széndioxid és víz keletkezik. Kilehelve aztán a széndioxidot, megszabadultunk a savasságot okozó hidrogéniontól. A bikarbonátion nemcsak a tüdőben segít a szervezetünk savtalanításában, de a vesében is.

Hát akkor még egyszer megkérdezem: kell félnünk a szódától, ami ugyan enyhén savas, de a legjobb savtalanítónk? Dehogy hatékony lúgosító legyen, kell hozzá egy kis lihegés, esetleg mély levegővétel. Fura ez a természet, nem?

7 lépés a Magas vérnyomás csökkentéséhez

Mit igyunk, ha izzadunk? Az izzadással sok sót, vagyis nátriumot és klórt veszítünk. Amint az előbb már megbeszéltük a vérplazma legfontosabb alkotóelemei a bikarbonátionon kívül a nátrium és a klór.

Hat a vérnyomásra, hogy mennyit iszunk

Nagyon vigyázni kell ezekre, hogyha egészségesek szeretnénk maradni. Már említettem, hogy körülbicikliztük a Balatont. Nagy meleg volt, sokat izzadtunk.

És a kisgyerekeknek?

A sportfröccsben egy rész bor és négy rész szódavíz van. Este pedig, mikor abbahagytuk a bringázást hosszúlépést ittunk. A szóda és a sportfröccs fogyasztását egybekötöttük egy kis só nyalásával. Rászórtunk egy kis sót az öklünk felső részére, lenyaltuk és szódával leöblítettük.

A szénsavas víz közre játszhat az elhízásban

Úgy ittuk a szódát, mint a mexikóiak a tequilát. Valószínűnek tartom, hogy Mexikóban, a nagy melegben sokat izzadnak és a só pótlás miatt csinálják ezt sóval összekötött ivást. Természetesen vesztünk egyéb ásványi sókat és mikroelemeket az izzadással, de ezek nem csökkennek le hirtelen, és a megfelelő szinten tartásuk változatos, helyes táplálkozással történik. Folyadékpótlással csak a nátriumot, a klórt és a bikarbonátot emelhetjük a megfelelő szintre.

Ha a sportolással azt is szeretnénk elérni, hogy a zsírszövetünk egy része izomszövetté változzon, akkor kellő mennyiségű fehérjetartalmú ételt is kell fogyasztanunk. Ha sót nyalunk, hamarabb éhesek is leszünk, ekkor kellő mennyiségű gyomorsavunk is lesz a fehérjék megemésztéséhez.

A kellő mennyiségű gyomorsav abban is segít, hogy a gyomorban elpusztítja a kórokozókat és azokat az élesztőgombákat, amelyek már a gyomorban elkezdik erjeszteni a szénhidrátokat és puffadást gyomorégést okoznak.

Sokan kérdezik tőlem, hogy ártalmas-e a húsevés? Erre azt válaszolom, hogy igen a romlott és emésztetlen hús ártalmas.

A húsevő állatoknak, például a kutyáknak olyan erős a gyomorsavuk, hogy még a romlott hús sem árt nekik. Ha romlott húst eszünk, akkor nemcsak kellemetlen élményben lesz részünk, hanem súlyos enteroszeptikus fertőzésben is. Viszont, ha van kellő gyomorsavunk, akkor nem okoz komolyabb gondot a húsevés és még meg is emésztődik bennünk a fehérje.

Sokan azt is állítják, hogy a húsevéstől sok lesz a húgysav a vérünkben, ami köszvényt okoz. Igaz az állítás abban az esetben, ha nem emésztjük meg megfelelően a húst. Vagyis még egyszer mondom, ha nincs elég gyomorsavunk.

Összefüggés van a magas vérnyomás és a test vízhiánya között

Ha az emésztetlen fehérje a vastagbélbe kerül, ott rothasztó baktériumok rothasztják a húst, ami húgysavat is termel. Ha a fehérje emésztésünk tökéletes, akkor már a vékonybélben az összes fehérje elbomlik aminosavakká és felszívódik ott, vagyis a vastagbélbe semmi sem kerül belőlük. Valószínűleg nem voltak buták a királyaink, mikor azt mondták, hogy egy erős országnak kell lennie arany- és sóbányájának!