A hipertónia táblázatokba sorolása

a hipertónia táblázatokba sorolása

A szűrésen részt vett egyének családi anamnézisét diabetes, hypertonia, elhízás, korai cardiovascularis esemény előfordulása rögzítették. Ismert cukorbeteg nem szerepelt a vizsgálatban.

Az inzulinrezisztencia mértékét az éhomi és postprandialis plazma inzulin érték mérésén túlmenően a HOMA homeostasis model assessment meghatározásával is jellemezték. A metabolikus szindrómában szenvedő egyének időben történő regisztrálása a a hipertónia táblázatokba sorolása prevenció alapját teremtheti meg - az érintett egyének azonosításában a legegyszerűbben vizsgálható klinikai paraméterek vérnyomás, BMI, derék-csípő hányados hasznos segítséget nyújtanak.

Az inzulinrezisztencia hyperinsulinaemia felismerésében az elhízásnak kóros BMI, illetve kóros derék-csípő hányados nagyobb szerepe van, mint a hypertonia jelenlétének. Több kóros klinikai jel együttes jelenléte az inzulinrezisztencia hyperinsulinaemia növekvő arányú előfordulásával jár együtt. Kulcsszavak: Metabolikus szindróma, inzulinrezisztencia, hyperinsulinaemia, 2-es típusú diabetes, obesitas, hypertonia, dyslipidaemia, orális glukóztolerancia-teszt Screening for metabolic syndrome in Győr and in its neighbourhood Summary In order to detect subjects with metabolic syndrome, a mass-screening was performed in Győr and in its neighbourhood.

The family history diabetes, hypertension, obesity, early cardiovascular events of each patient was recorded. Patients with diabetes mellitus in the past medical history were not involved. Insulin resistance was characterised by fasting and postprandial plasma insulin values as well as by HOMA homeostasis model assessment. Early stage of metabolic syndrome hyperinsulinaemia with normal glucose tolerance was more often Glucose intolerance IGT or diabetes mellitus could be found in Positive family history was documented in When abnormal clinical signs were separately analysed, hyperinsulinaemia was found in Metabolic syndrome was diagnosed in A hipertónia táblázatokba sorolása prevention could be based on the results of a screening procedure.

To identify subjects at risk of metabolic syndrome, routine clinical investigations measuring blood pressure, BMI and waist-hip ratio are simple but useful. Obesity abnormal BMI; abnormal waist-hip ratio is of greater importance than hypertension alone for identifying subjects with insulin resistance hyperinsulinaemia. Clustering of abnormal clinical characteristics coexist with higher a hipertónia táblázatokba sorolása of hyperinsulinaemia in subjects at risk of metabolic a hipertónia táblázatokba sorolása.

Key words: Metabolic syndrome, insulin resistance, hyperinsulinaemia, type 2 diabetes, obesity, hypertension, dyslipidaemia, oral glucose tolerance test Rövidítésjegyzék: BMI: testtömeg-index body mass indexHOMA: homeostasis model assessment, IGT: csökkent glukóztolerancia impaired glucose toleranceNGT: normális glukóztolerancia, OGTT: oralis glukóztolerancia teszt, WHO: Egészségügyi Világszervezet A 2-es típusú cukorbetegség kialakulását a metabolikus szindróma koncepciója több mint egy évtizeddel ezelőtt új megvilágításba helyezte.

A hyperinsulinismus nemcsak a metabolikus szindróma egyes további jellegzetességeit magyarázza, hanem a tartós hyperinsulinaemia az akcelerált atherosclerosis kialakulásának patomechanizmusában is szerepet kap. A jelenlegi prevalencia-adatok és a várható incidencia-növekedés alapján a 2-es típusú cukorbetegség komoly kihívást jelent az egészségügy valamennyi szereplője számára.

A cardiovascularis megbetegedések kockázatnövekedése terén azonban nemcsak a cikkek a magas vérnyomásról diabetes, hanem az IGT is hangsúlyos szerepet kap.

Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy klinikai gyanújelek alapján veszélyeztetett egyének között milyen gyakorisággal számíthatunk hyperinsulinaemia inzulinrezisztencia előfordulására, illetve milyen arányúak ezen egyének körében a glukóz-intolerancia különböző stádiumai. A nagyszámú egyént érintő szűrővizsgálat során adatokat gyűjtöttünk arra nézve, hogy milyen jelentősége van a metabolikus szindróma egyes klinikai jellegzetességeinek a hyperinsulinaemiás inzulinrezisztens egyének felismerésében.

Betegek és módszerek Győr városának és vonzáskörzetének háziorvosaival együttműködve a metabolikus szindróma hazai jellegzetességeit megismerendő szűrővizsgálatot kezdeményeztünk.

A vizsgált egyének családi anamnézisét diabetes, hypertonia, elhízás vagy korai cardiovascularis esemény előfordulását rögzítettük. A szűrővizsgálaton megjelentek antropometriai vizsgálatán BMI és derék-csípő hányados megállapításán túlmenően adatokat gyűjtöttünk az életmódról, a fizikai aktivitásról, az étkezési szokásokról és az iskolai végzettségről utóbbi adatok analízisét a tanulmányunk nem tartalmazza.

A vizsgálat elején 10 perc pihenést követően és végén az anamnézis felvétele utánülő helyzetben a jobb és a bal felkaron vérnyomást mértünk, nyugalmi vérnyomásnak a négy mérés átlagát tekintettük. Ezt követően fizikális vizsgálatot végeztünk, majd éhomi vérvételre került sor. Az éhomi vérmintából meghatároztuk a vércukor, az inzulin, a lipidek az össz-cholesterin, a triglycerid, a HDL-cholesterin és a húgysav mennyiségét.

Minden egyénnél 75 g glukózzal OGTT-t is végeztünk, s meghatároztuk a perces vércukor- és inzulinszinteket is. A szűrővizsgálaton egyén jelent meg, a jelenlegi dolgozatban annak a egyénnek az adatait dolgoztuk fel, akik esetében valamennyi klinikai és laboratóriumi adat rendelkezésre állt.

A metabolikus szindróma jelenlétét akkor állapítottuk meg, ha az alább felsorolt négy kritérium közül az első mellett legalább még bármelyik másik két kritérium is jelen volt: 1.

Hypertonia kezelt vagy újonnan felismert. A vércukrot hexokináz-módszerrel, a lipidek értékét enzimatikus módon, a húgysavat urokináz-módszerrel határoztuk meg. A plazma inzulin értékét enzim-immuno-assay-vel mértük. A szűrővizsgálat zárása A metabolikus szindróma klinikai jelei esetben önállóan voltak jelen, azok különböző kettős kombinációkban való együttes jelenlétét esetben figyeltük meg, míg mindhárom klinikai jel egyszerre szűrt egyénnél fordult elő 1.

A hyperinsulinaemia és a glukóz-intolerancia IGT, diabetes mellitus relatív előfordulási gyakorisága a szűrési kritériumok alapján kóros értékkel rendelkezők között 2. Érdemi nembeli különbség a megoszlási arányban nem mutatkozott 2. A HOMA értéke nagyobb volt a hyperinsulinaemiások csoportjában, mint a normoinsulinaemiá sokéban, és a két csoporton belül a glukóztolerancia romlásával fokozatosan növekvő HOMAértéket lehetett megfigyelni 2. A hyperinsulinaemiás egyének testtömeg-indexe, derék-csípő hányadosa, éhomi és postprandialis vércukorértéke, illetve szérum triglycerid és húgysav szintje számottevően magasabb, a HDL-cholesterin-értékük pedig szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a normoinsulinaemiásoké.

A hyper- és normoinsulinaemiás csoport szérum össz-cholesterin értéke nem különbözött érdemben egymástól 3.

a hipertónia táblázatokba sorolása

A szérum inzulin szintek, a HOMA-érték és a vizsgált egyének testtömeg-indexe, derék-csípő hányadosa, a vércukorértékek éhomi és postprandialisa szérum triglycerid és húgysav érték között szignifikáns pozitív korrelációt lehetett igazolni. Az inzulinrezisztencia hyperinsulinaemia felismerésében a klinikai gyanújelek jól hasznosíthatók.

Az inzulinrezisztencia hyperinsulinaemia felismerésében a kóros BMI-nek és a kóros derék-csípő hányadosnak nagyobb jelentősége van, mint a hypertoniának. Több kóros klinikai jel együttes jelenléte az inzulinrezisztencia hyperinsulinaemia előfordulási arányának növekedésével jár együtt. A plazma inzulin pozitív korrelációt mutat a vércukorértékekkel, a szérum triglycerid és húgysav értékével, illetve negatív korrelációban van a HDL-cholesterin értékével.

Metabolikus szindróma előfordulására a klinikai gyanújeleket hordozó felnőtt egyének kb. A metabolikus szindrómában szenvedő egyének időben történő felismerése a primer prevenció alapját teremtheti meg - az érintett egyének azonosításában a legegyszerűbben vizsgálható klinikai paraméterek vérnyomás, BMI, derékcsípő hányados hasznos segítséget nyújtanak. A metabolikus szindróma elméletének posztulálása óta eltelt közel másfél évtized alatt ismereteink sokat bővültek, a szindróma újabb és újabb részleteire derült fény.

A szívfrekvencia-ingadozás mérése és szerepe

Az elméletben tetten érhető némi bizonytalanság ellenére a gyakorlati teendők egyértelműek, különösen hazánkban. A metabolikus szindróma ugyanis akcelerált atherosclerosishoz vezet, a hazai cardiovascularis eredetű mortalitási mutatók pedig - nemzetközi összehasonlításban is - aggasztóak. Tanulmányunk során szűrővizsgálatot végeztünk, amelyhez hathatós támogatást kaptunk az alapellátásban dolgozó kollégáinktól.

Hazánkban ugyanis a háziorvos van abban a helyzetben, hogy az ellátási területén élőket, családi körülményeiket, familiáris anamnézisüket, életmódjukat ismerje.

a hipertónia táblázatokba sorolása

A szűrővizsgálathoz használt beválasztási kritérium-rendszerünket a lehető legegyszerűbben határoztuk meg, ahhoz kívántunk ugyanis adatokat gyűjteni, hogy az alapvető fizikális jelek BMI, derék-csípő hányados, vérnyomás menynyire hasznosíthatók a hyperinsulinaemia inzulinrezisztencia felismerésében. Ezen körülmények jelentőségét - mások mellett - a 2-es típusú diabetes szűrésénél is hangsúlyozzuk.

Az életkori tartomány megállapítása év önkényes volt.

a hipertónia táblázatokba sorolása

A vérnyomás, a BMI, a derék-csípő hányados, a vércukor- és lipidértékek normáliskóros határát a WHO-útmutatásból vettük át.

Fontos információk